Jó rég nem varrtam. Hiányzott is már nagyon. Viszont ez a projekt jól megmutatja, miért is szeretek varrni.
Korábban varrtam már a srácok keresztanyukájának egy jó kis táskát. Az a farmer anyag még mindig itt pihent a szekrényben. Gondoltam, miért is ne?! Legyen ebből a gyerekeknek hátizsák. Tulajdonképp uniszex, és egy kis rafinériával könnyen lehet valami nagyon tetszetőset varrni belőle. A túlcsicsázott dolgokat nem szeretem. A kevesebb több híve vagyok. Ennek jegyében készültek ezek a táskák is:
Amíg varrtam, a srácok folyton kérdezgették, hogy kész vagyok-e már. Még varrás közben eldöntötték, melyik táska kié lesz. Amikor pedig a pici lányom rájött, hogy neki is készítek egy táskát, hatalmasra nyitotta szemeit, szemöldöke a haja vonaláig szaladt és teli torokból sikított, majd fennhangon mondta, hogy mindenki jól hallja: "Enyém!!" :D
Zseb? Az kell! Mindegyik elejére került egy. Zsepinek, kincseknek :) Természetesen zip-záros, nehogy kiessen belőle valami :)
A srácokéra applikáltam egy terepmintás tüllszerű anyagot, amin így átüt a farmer textúrája. Igazán különlegessé teszi.
A kislányéra természetesen virágok kerültek:
És nem csak a zsebre, a pántokra is tettem, így séta közben is van mit nézegetni! És persze megmutatni másoknak, hogy "Néssz! Vijááád! Enyém!" :)
Remélem, hogy sokáig, szeretettel fogják használni.